2014. december 19., péntek

Fölösleges



Fölösleges


Miért találkoztam most veled?
Miért nem mondtam két szó
Után:- Ég veled! –
Nem értem én ezt, nem értem?
Mi vagyok én? Az érzelmek
Rongybabája, ki oda hajlik,
Ahonnan egy fél deka szeretet
Csak úgy pottyan rája?

Vagy nem is szeretet, csak csöpp
Figyelem, ami bárki arcán, ki
Jól nevelt, hamar megterem***
Mindenem van, mégis kifosztott
Lettem, megöl ez a lassúság, s mire
Vigyázzak? Gondolom sokszor
Bölcsen – de elszalad a bölcs
Gondolat, s marad az óvatos
Semmi, amitől akkor látszik, hogy
A falnak lehet menni, mikor ilyen
Kiéhezetten a nyakába ugrok***

Mit kéne? Menni vagy maradni?
Érdemes-e még a rohadt verset
Írni, és a gyatra szívet darabokra
Vágva kiterítni, mindenki elébe?
Aztán tananyag lesz és a gondolat
Szikéi még metszik majd sokáig
Még sokkal több darabra***

Költőnek lenni gyilkos áldozat.
Aki nem vágja ki magából, az is
Marha, nem szabad érezni, élni,
Lebegni kell, érzéstelenítve félre,
Csak úgy félrenézni és nem szeret
Már senki – tudomásul kéne venni.




thao



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...