2014. november 30., vasárnap

A 27. év






Álltam édesapám urnája mellett. 
A Kollégiumi Kántus
eljött, holott nem szoktak ilyen fellépést vállalni, de
Berkesi professzorral a zenei könyvtárból nagyon
jól ismertük egymást.

Nem vagyok református. Ez örök fájdalmam. Így meg

sem tudtuk beszélni, mit énekeljenek. Alig tudtam
magamhoz térni:- Mind Édesapám legkedvesebb 
zsoltára hangzott el. 
(Templomba sokszor elmentem vele.)




Nyugodj békében, immár 27 éve.





Egyetlen lányod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...