2014. április 11., péntek

Ha a haragom***









Ha a haragom***



*** megfeszülne, minden
Hülye holtan esne össze.
Ha a haragomnak igazi
Súlya volna, az ég 
Szavamra, koromszínre
Beborulna***
Ha ki tudnám sok állat
Kezéből a pénzt ütni,
Helyébe a gőg helyett
Olvasható könyvet, vagy
Web – lapot tenni, fülébe,
Szívébe zenét, szemébe
Képet lopni, akkor
Érezném, éltem valamiért.
Csináltam a dolgomat, ahogy
Kellett, nem lennék egyedül,
Nevetséges, szürke felleg.

Így sem én vagyok a hunyó,
Csak rájöttem, az élet egy
Pocsék egérfogó és ráadásul
Úgy csattan a nyakon, hogy
A diót is rég kilopta belőle
Valaki***

Így fej nélkül, nyakatlanul
Kell megpróbálni élni, ezt
Az egész, balga játékot
Magamban, ügyesen – hogy
Rá ne jöjjenek – játszani***


thao

(Berencsi Attila festőművésznek, zenésznek, polihisztornak.)






( A "Csendes eső" mossa le lelkedről mind azt a kínlódást, amit te dacból elszenvedtél. A riportodban "XX, század", elmondtad, milyen
jó, hogy "megöregedtél". 47 évesen inkább csak állapodj meg és fess, muzsikálj, találd meg ismét azt az időt "amikor mindig jó napod van."


(thao - író, költő, műfordító - két akkora nagy fiú édesanyja, mint te
vagy - de nem vén sárkány. Ártalmatlan.)

Ja ! Találtam egy fotót rólad: Édesapa zenél - vagy ilyesmi.
Remélem  és gratulálok!!!! )



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...