2014. április 17., csütörtök

A húsvétot***





A húsvétot ***



***lenyulaztuk, és azt hisszük,
Zabálással ünnepelhetünk.
Az, hogy a Mester épp az
Életét adta – ma már kit
Érdekel?
Mélyen hiszem, hogy hozták,
Hátha tehet valamit, s kudarca
Után – hisz az ember oly mocskos,
Visszavitték a tiszta világba***

Régen nem hiszek már az
Ünnepekben, tanítása eligazított.
Nem tartok böjtöt – olyan álságos,
De más napon sem állat mód zabálok.

Mélységes béke van a szívemben,
S titkon elébem idézem őt, nem kérek
Ilyenkor tőle semmit, csak szeretem,
Csodálom, élvezem tisztaságát, s belül
Meg is élem e lármás, mocskos élet
Egyetlen patyolat sarkát ***


Ilyenkor érzem, hogy
Elérem őt***



thao





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...