2014. március 2., vasárnap

A szépségek kertje





A szépségek kertje



Bőröd bársonya, fenséges
Termeted bősége imával
Tölti meg szívem.
Mi ez? Ajándék, vagy csak
Délibábos, furcsa játék?
Nem kutatom, ahhoz már
Túlontúl bölcs vagyok.
Leszakítlak, mint egy
Zamatos epret, ízedet
Lágy tenyerem örökkön
Őrzi, magánál tartja,
Míg a gyarló test létezik.
Aztán a halhatatlan lélek
Viszi tovább a megvalósult
Szépség álmait***
Imádlak, de egyben búcsú
Is ez, pedig arról még
Magam sem tudok***
Őrizlek, míg lehet, aztán,
Remélem, szamóca ízedet
Az angyalok jósága odaát
Újra nekem adja***



thao




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...