2013. október 29., kedd

Ernesto Che Guevara

                                         








                                  ERNESTO „CHE” GUEVARA


Mint már annyiszor – a pontos adatok után érdeklődőket a Google keresőbe irányítanám. Nekem nem a száraz adatok közlése a dolgom. Bemutatnék egy 182 magas, gyönyörű férfit, aki bőrgyógyász szakorvos volt, két feleségtől öt gyermek édesapja, forradalmár, aki rossz helyről választott példát, és meghalt 39 éves korában. A példa helytelen volt, amit követett, de még II. János Pál pápa, 1998- ban tett látogatásakor Bolíviában  elismerte, hogy emléke tiszteletet érdemel, mert a szegények mellé állt egész életében."- Ezért Isten jobbján a helye" - ezek voltak a pápa szavai.

Halála is ikonikus elemekkel teli. A holttest szeme nyitva, tekintete beszédes. Nem halottat formáz. Az eltökélt forradalmár békéje van az arcán. – „Én megtettem, ami tőlem telt és hiszem, hogy folytatják utamat a fiatalok.” –





Azok a fiatalok már nem a sztálinizmusban fognak hinni.
Che itt vétett. De ő egyenlő földet, egyenlő kenyeret akart.
Azt olyan távolságból nem tudhatta fölmérni, mi zajlik a Szovjetunióban és a kommunizmust a nácizmustól nem választja el semmi.
Akkor nagy dolog volt, hogy Fidelék leverték Batista hatalmát és Kubából önálló ország lett, az USA kuplerája helyett. Az már későbbi dolog, hogy nem tudták ellátni az embereket. A nagy forradalomból „eltartási szerződés” lett. Az orosz hajók hozták az ellátmányt, mert kellett nekik a föld másik oldalán egy parányi kommunizmus, az USA bosszantására.
A forradalom kezdeti szakaszában átszerveztek mindent. Che miniszteri posztot kapott – de nem sokáig bírta. Békében elvált Fideltől és ment ész nélkül a bolíviai őserdőkbe szabadságot csinálni. Természetes, hogy hatalmas kudarc lett belőle.
A helyzetet nem tudta – inkább nem akarta – jól értékelni.
Neki mennie kellett, mint egy modern megváltónak, aki nem a saját korában elkövetett hibás döntések sorozata miatt vált ikonná, példaképpé. Az üzenetért.
„ Többé pedig nem lesz szegény ember! Az egyenlőség földje lesz a mi földünk. „
Tudom, hogy fanatikus, hétköznapi mértékkel nem mérhető emberről beszélünk. Azt is tudom, hogy a vezérelvet tekintve minden helytelen volt, amit követett. De a békés, halotti mosoly üzenete kétségtelen. AMIT akart, az szent és jó. Akiktől a példát vette, és ahogy a megvalósításhoz hozzáfogott – annak semmi értelme nem volt.

Mégis – egy világ emlékezik rá. Mégis a szabadság jelképe.
Furcsa – de emléke nem halványul. Szerintem rá nem is lehet mondani:- Nyugodj békében! – hiszen ő már a következő forradalmat és szabadságharcot szervezi - szó szerint – a föld alól, mert most már teljes szélességében látja az utat, amin valóban menni kellene.

                                ERNESTO „CHE” GUEVARA

                                            1928 – 1967

















thao

(Mivel szeretem az igazságot és nem kenyerem a ködösítés, 
vagy az elvtelen tömjénezés - ezt a véleményt is ide kellett 
másolnom.Reálisnak tűnik. csakhogy, kérdem én - aki 
háborúzik, az ölni is szokott.És ez bizony bárkire érvényes, 
aki egyszer fegyvert fogott.
Hitre, meggyőződésre, pártállásra, fajra, nemre való tekintet 
nélkül.Mert ez a dolog a maga sajátos módján - mióta világ 
a világ - bizony,így működik. A magam által fölvázolt rövid 
élet és jellemrajzot fenntartom.A bűnöző azért itt nem 
alkalmazható, szerintem. 

Erős túlzás és igazságtalan. Ez a "Főszerkesztői vélemény"re
vonatkozik.)

***********************************************************
Még egy megjegyzés:

További kutakodásom során föl kellett fedeznem, hogy
mindenütt kiemelik a megtorlásokat, amik a rendszer
megváltozása után hazájában az ő vezényletével is meg
kellett, hogy történjenek. Ez mindenütt így van. Aki a
politikába mártja a kezét, be fogja piszkolni, óhatatlanul.

Nagyon fontos elem, hogy Fidel nem akart vele szembe
menni, ezért magára hagyta, bár viszonyuk mindvégig
barátságos maradt.Che forradalmakat akart kirobbantani
Afrikában. Bujkált a NDK - ban, összekötője magára
hagyta.Bolíviában pedig a két csapattest elveszetette 
egymást. Utánpótlás nélkül,vakon rohant a vesztébe,
mert a lakosság sem támogatta. Amikor lemondott
Kubában - onnan már csak a saját eszméi vezették, de
támogatást nem kapott. Utolsó képe kivégzése előtt
nagyon beszédesen alátámasztja mindezt.

Megalázottan, elhagyottan, kivégzése előtt a 
bolíviai két tantermes, erdei iskolában.





CHE KIVÉGZÉSE



AZ UTOLSÓ PILLANATOK ÉS A HALÁL






Főszerkesztői vélemény:
Che Guevara valóban napjaink egyik különleges - postumus - "kultusz" figurája, újabb és újabb nemzedékek ikonja, szinte példaképe! Számtalan pólón köszön vissza ránk híressé vált portréja. Egy valódi jelképnek tekinthető! Többnyire a szabadság iránti vággyal, az elvekért való kiállással, harccal, a kitartó üzdelemmel és az igazságérzettel azonosítják. Ugyanakkor hozzá kell tenni, az emberek túlnyomó többsége nincs tisztában Che Guevara valódi tevékenységével, tetteivel és életrajzával. Valóban orvos volt, értelmiségi, aki jól látta a Dél-Amerikában kialakult nyomort, ami ellen összefogásra szólított fel. Valóban kiállt az elveiért, valóban jó vezető, katona és forradalmár volt.
CSAKHOGY ...
Itt jön az a rész, ami már megálljt parancsol a romantikus forradalmár kép kiszínezésének, és miszticizálásnak. Ugyanis Che Guevara végletekig kommunista, Sztálin maradéktalan követője, erőszakos jellemű gyilkos és öntörvényű bűnöző is volt! A kubai forradalom alatt szinte magától értetődő volt, már-már természetes, hogy gyilkolnia kellett, ám a forradalom győzelme után Che Guevara valóságos vérengzések vezénylője, és végrehajtója lett. Később pedig, amikor Castro Kuba egyik legnagyobb vezetőjévé az ország miniszterévé  emelte, tulajdonképpen pontosan olyanná vált (vagy mindig is volt) mint ami ellen harcolt. Az elnyomás az önkény és az erőszak fenntartója, támogatója.
Tehát ha picit jobban utánanézünk Che életének, és - mielőtt felhúzzuk az arcképével ellátott pólót - vesszük a fáradtságot, hogy megismerjük életrajzát, akkor talán végül mégsem népszerűsítjük annyira mindazt amit képvisel. Mindamellett tény, hogy a XX. század egyik emblematikus figurája volt, és életútja minden oldalról nézve is a történelem részét jelenti.

Ernesto Rafael Guevara de la Serna


Rosario városában született, Argentinában. Két éves korában 

el kellett költöznie máshová a családnak, a kisfiú súlyos 

asztmája miatt. Mikor sorkatonai szolgálatra jelentkezett, 

nem vették be - ugyan emiatt a betegség miatt, így tényleges 

katonai szolgálatot soha nem teljesíthetett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...