2013. június 24., hétfő

Álom előtt






Álom előtt


Pilláink nehezednek már. Hosszú volt a nap. Egy kicsi napba szinte lehetetlen ennyi mindent bezsúfolni. De ment – és nagyon jó volt. Első teljes napunk együtt.

Sok volt a történés, furcsa a személyes jelenlét megélése.Millió élmény. Elfáradtunk. Én a negyedik szobában ropogós ágyat húztam neked. Vonulj vissza nyugodtan, hiszen van még napunk, és én nagyon – nagyon rég aludtam mással. Megszoktam, hogy magamra számíthatok, zajolással, forgolódással, az egész, nagy ágy keresztül – kasul birtoklásával.
Az egyedüllét nem magány, pláne, ha az embernek önépítésre van szüksége, mert az élet jól meggázolta. Évekig idős emberrel vívódni*** Aki csinálta, tudja milyen. Most kezdek kicsit magamhoz térni, de nem tökéletes ez még! Messze nem.
Kellemeset vacsoráztunk (bár én nem szoktam – de a kedvedért most valahogy nekem is ízlett a dolog.) Zuhanyt is megjártuk már. Elfészkeltem és akkor odajöttél. Emlékeidben ott élt még a történtek fészek melege. Nem voltál képes egy sima jó éjszakát puszival lelépni a helyedre. Mellém dőltél és a könnyű takarón keresztül átfogtad a derekam. Az arcomhoz dugtad az orrod, mint egy kíváncsi cica és elmondtad, mit jelentek neked.Elmondtad, mit érzel irántam. Elmondtad, hogy minden egyes mozdulatunkat egymásba koreografálták. Legyen az séta, szerelem, asztali beszélgetés, lett légyen bármi. Hosszú, puha csókkal lezártad az egyik szememet, később másikat. Aztán kicsit megemeltem takarót, helyet adván neked. Idáig emlékszem.

A nyitott ablakon a hajnal kellemes hűvöse cirógatta az arcom.
Erre ébredtem. Te változatlanul öleltél. Mély kómában aludtunk mind a ketten. Lehet, hogy ismét lesz otthonom, nemcsak házam? Talán elviselhetővé csiszolom kiérdesedett magamat.Talán megszelídítesz, mint a Kis Herceg a rókát. Úgy, hogy azonos időben várhatlak, ünneplőbe öltöztetett szívvel.


thao



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...