2013. május 22., szerda

Bizony***






Bizony…


…egy ilyen tűzforró éjszakán,
amikor beszélni nem lehetett,
csak írni – nem miattam, akkor
én azokra az elátkozott csíkokra
mindent, mint ki tényleg szeret,
odaírtam…
lángolt a virtuális papír, tűz volt
a levegő, s megígérted, nem lesz
enyészeté e csoda éjszaka híretlen
nőtt, mesés virága, melyet a lábaid
elé írtam…
azt mondtad – titkosítható és menthető,
és meg is teszed, hogy az  örökkévalóság
megőrizze ezt az éjszakát, az éjszakának
összes mámorát, mi forróbb volt, mint a
valóságban egy Cabernet Savignon tüze.

Évek teltek – én még emlékszem.
Megtetted, legalább, hogy az arany
fonálból szőtt szavak megmaradjanak,
mindörökre?


thao



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...