2013. április 9., kedd

Kis szomorú







Kis szomorú…


Eső csepereg
Könnyes a szemed.
Árva asztalkán
Kihűlt teád.
Csak ülök veled,
A szívem messze,
Hol van már
Szerelem bilincse?
Kis emlék, kis fájás,
Csak épp hogy jelen…

Milyen bánatos egy
Múló szerelem…

Szemed még kérlel,
Szavad elfogyott.
Legalább mondhatnád:
- Te voltál a rossz! –
Nem lenne igaz,
Hát csendben maradsz,
Keresed a léptünk
A hideg fák alatt.
Keresed a szép szót,
Mely már keserű…

Milyen szomorú, ha
Meghal a derű…

Sután még kezemhez
Odaér tiéd. A mozdulat
Meghal, már többé
Nem is él. Nem fogod
Többé a kezemet már.
Esik, vagy nem, az idő
Biz lejár. Ha eljön a
Pillanat, az idő lejár.
Maradsz egyedül, más
Utad nem akad.
Ilyen keserves lett
Most ez a nap...
Elszállt egy álmocska,
Szárnya eltörött.
Egy libbenő tollat,
Fehéret, vétlent,
Ártatlant, árvát
Még elküldött
Nekünk…

Fehéret,
Árvát,
Bolondos
Reménység
Kurta
Románcát…
Nekünk
Elküldött.



thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...