2013. január 27., vasárnap

Rég nem látott






Rég nem látott…


…didergés a város, a fagy
határozott – szétroppant
földet, embert, eget…
fázik a lélek, nyomasztó lesz
a csönd, ilyenkor a felmentés:
mint a barnamedve, álomban
élek…
ez a lét a nemlét határa,
beszorul lélek és gondolat,
sírnak tehetetlenül a kis
álmok, toporognak, mert
kis lábuk elfagyott, s meghal
az álom, ha pajkosan nem
szalad…
ami most kárt tesz bennünk,
azt a hirtelen jövő nyár nem
teheti jóvá, köves, dermedt
szívünk árva lenyomata ott
lesz majd a rügytől duzzadó
fákon…
a gondolat is bent maradt, s
nem lesz ugyanennek folytatása
semmi, hisz nem jön vissza,
ami elmúlt, jéggé dermedt
a dajkált szép múlt, s csak
most érezzük, mennyire
nem tudtuk, milyen
szép volt…


thao



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...