2013. január 25., péntek

Papír fölé





Papír fölé hajlik…


…elgyötört hátad, szemed még ég,
a busz zötyög, meg-megugrik tollad
az íven, de nem is látod, mert a
gondolat – örök…
fényesen nő a gyönyörűség halma
kezed alatt, míg a közönyös nap,
mely tapos és  olyan, mint a többi,
de már tisztán látod, merre is kell
menni, mert lelked a szigorítottból
végleg szabadult…
íveden a szó, a jelentés kivirágzik,
előtted egy bájos sugárka incselkedve
játszik veled, kiszúrja a szemed, te
résnyire zárod, a sugarat kacsintva
megköszöntve, egy árnyékos zuggal
kizárod, mert…
jönnek a szavak, édesen, fájón,
biztatnak, hogy már a holnap is
új értelmet nyerve ül a szakadozott
padon veled, s nem tudod, mi olyan
nagyszerű, de érzed, tied a mindenség,
megtelik a szíved…


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...