2013. január 10., csütörtök

Elváltunk egymástól





Elváltunk egymástól


Búcsúszó nem esett.
Egyszerre nem látlak,
Ha így van, így esett…

Azt hittem, fájni fog majd,
Hiányod megéget, követelni
Foglak – s már nem is tudlak
Téged…
Rossz lehetett ez és nem méltó
Kötődés, várni rád hiába, olcsó
Ígéretek kétes mocsarába egyre
Lejjebb süllyedt lábam, már lassan
A napot se láttam, de most jó…
Egyedül…
Mint akit az utolsó utáni percben
Víz fölé engednek, mikor hirtelen
A nyakáról leveszik a kötelet,
Mikor bénaságból fölkel és járni
Kezd…

A kiválasztott ember sorsa főnix sors.
Elégni, porrá hamvadni, s szinte rögtön,
Teljes pompában, újból fölragyogni…
Nem mindenki érti, nem mindeni állja.
A nagy nehézségnek veretes harmóniája
Istentől jön. Próbáló sorsom viselem, s
Lehajtott fejjel köszönöm, mert így lesz
Minden leírt szavam igaz…

Megélve, megkínlódva, de tiszta,
Patyolat örömben, fénybe szabadulva…


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...