2012. december 19., szerda

Valami keserű***






Valami keserű átkot…


…formázott szívem, de
hamar megnyugodtam,
szépen…
lelkembe béke költözött,
s nem érdekelt már, hogy
nem vagy napjaimban,
kósza terveimben…
elhittem, ahogy mosolyogtál,
s én, a bizalmatlan, vakon
bíztam benned…
kifordítottam énemet, mint
viseltes kabátot, hogy elérhető,
s jó legyek neked…
soha nem szabad magunkat
percre sem feladni, jó volt
az iskola…
nagy ütéssel, de megtanultam,
végleg, jól csináltam, mikor
magamra támaszkodtam, s
nem varázsolt el szó, sem ígéret…
keménységem soha nem más
kára, puszta védekezés az
embertelen játék elől…
mivel nálam soha nem cinkelt
a kártya, jogosan várva követel
eszem és szívem a másiktól is
patyolat tiszta paklit…


jó a semmiben megmártózni,
néha… így nem lustul el a
tisztesség, becsület, jóság…
maradj magadnak, ne feledd,
azzal sokat adtál, hogy semmit
nem adtál…

játék baba a boltban is kapható,
s ha már elvész varázsa, fölkerül
árván, kopottan – jobb esetben
egy régi padlásra…
az emberi szívvel nem játszunk
boltosat… nem veszünk és nem
adunk el semmit…
tisztességgel vállaljuk, mi nem
megy, s emelt fővel nem sérül
meg senki…


megbántottan vagyok elégedett,
mert amire visszanéztem, csupa
derűset láttam…
mostanság sikk elmerülni mocskos,
ködös, tisztázatlan maszlagokban…
kinek ez élhető, tegye – én sajnálom
érte őt nagyon…
saját tisztességem, nincs az a mennybolt,
amiért valaha, kényszerre, vagy önként
feladom…


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...