2012. december 27., csütörtök

Ön nagyra van magával





Ön nagyra van magával…



…édes úr, pedig csak a kabátja
melegebb, hisz a csipkés rongy
a fagyban belőlem semmit nem
takar, sem a szőre hullott,kopott,
kicsi kepp…
most latolgatja magában, mit érek,
mennyit adjon és hová vigyen, de
arra biztos nem jár gondolban, hogy
a sarki kocsmárosnál kenessen egy
zsíroskenyeret…
forralt bort diktáljon didergő,
semmi kis belembe, ami meleget
ma még nem kapott, s az aszfalt
ilyenkor nem kegyelmez, tél van,
ma szörnyen fagyott…

az sem a maga gondja volt, hogy
ivott az apám és goromba volt, az
anyám meg meghalt egy fűtetlen
éjszakán és ezzel minden kicsi
jónak – vége volt…
ha nem akartam martalékul esni,
menekültem idegenbe ki, jobb
egy vadidegen, koszos ágy is, mint
egy féreg, ki laposra veri…
nyáron még elmegy, s a pék is kedves,
nem kér tőlem semmit, sajnál, s kicsit,
titkon szeret, de nem mondhatja, baj
lenne belőle, így kapok tőle kiflit,
kenyeret…

egy este össze fogok esni, s mert mire
észbe kapnak, orvos sem segít, így
elkaparnak olcsón, ima nélkül, letört,
kicsi, útszéli semmiség….


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...