2012. december 27., csütörtök

Nem lehetsz velem





Nem lehetsz velem


Csak néhanap, de ez nem is
Fontos nekünk, minket keményen
Tanított az élet, nem úgy, mint mi
A gyerekeinketmi simogatással,
Jó szóval – minket sokkoló bajokkal,
De nem vehette el a hitünk, a bennünk
Itt, mélyen lakó szeretetünk, mely nem
Csupán szerelmet, vágyat takar

Én érzem, ha fájsz, ha hajtasz, mint az
Igavonó állat, neked rajtam a szíved,
Akkor is, ha éppen nem vagy és aggódó
Gondolatod az enyém – félsz-e, vagy
Fázol, drága lelkem – s ha nem bírod,
Legalább a hangodat útra kelted hozzám,
Legalább az velem lehessenés hallak,
Megnyugszom, vagy téged csitítlak, arról
Meg nem kérdezlek, ami, tudom, fáj neked.

Biztos lehetsz, mióta megtaláltalak, mióta
Rabja lettem makacs és édes, szelíd
Pillantásodnak, nem menekülök, nem, mert
Nem engeded – hisz ha akarnék, úgyis
Elmennék, de nélküled csonka, süket a lélek,
Veled Liszt B-A-C-H- ja feldübörög és
Annyi, hosszú, kínos év után, újra virágos
Az – életem


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...