2012. december 12., szerda

Négerek esti imája





Négerek esti imája


Óh, Uram, te ki ott fentről
Nézed árva népünk, ki tudsz
Mindent, kit szeretünk, kitől
Soha nem féltünk, kire vágytunk,
Kiben hittünk sok életen át…

Nem tudjuk, de belenyugszunk,
Miért mérted ránk ezt az
Embertelen csatát…

Őseink földje nem kívánkozott
Át a tengeren, békében éltünk,
Ha éhesen és a nap miatt szinte
Meztelen, de tudtunk minden
Állatot, minden növényt és tudtuk
A földet, mely biztos volt, hogy a miénk…

Nem tudjuk, de belenyugszunk,
Miért mérted ránk ezt az
Embertelen csapást…

A mi gyerekeink már nem ismerik
Az ősi földet, mely szegényes, de
Nekünk boldog és igaz, hisz itt
Születtek, gettó a természetes és
Úgy arat a drog közöttük, mint a
Döghalál – mert így nem lehetnek
Soha EMBEREK…



Nem tudjuk, de belenyugszunk,
Miért választottad szenvedésre
Fekete népedet…

thao




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...