2012. december 25., kedd

Helyzet nélküli





Helyzet nélküli helyzet


(karcolat)


A találkozás véletlen volt és meglepő. Ami furcsa volt, hogy nem lehetett hárítani, mert a férfi megszállottan ellenőrizte az egyedül élő asszony perceit – telefonon, mert nem bírta elviselni, hogy – esetleg A vaj nem az agyontelefonált fején olvadozott.

A boldogtalan házas férfiak ki szoktak törni a megaláztatás rabigájából. Ki-ki jelleme, becsülete, vérmérséklete szerint. Jellemes ember odaáll a lehetetlenül zsarnokoskodó házasfél elé és reálisan vázolja a lehetőségeket. Sajnos – nem lehet mindig patyolat megoldással előállni, de élhető életet javasolni – azt mindenképpen. Sorozatos elutasítások után (és itt években mérünk), föl kell fogni, hogy a párosítás nem optimális. Ha azonban ártatlan gyermekkel sokszorosítottuk az áldatlan frigyet, van megoldás, mindenképpen. Hiszem és vallom, ha valami nem működik, azt a területet becsülettel tisztázva, lehet barátságos körülményeket teremteni. A gyermek is beavatható, értelmes mondatok füzérével meg is győzhető, amikor már kérdez. A gyermeki lélek csodás műszer. Kérdezni csak akkor és annyit szokott, amit meg is tud érteni. Így a magyarázat is könnyebben esik,mert a kérdés rejti a válasz mélységének lehetőségét is. Gyakorló szülőként sokszor tapasztaltam, segítségül hívtam Benjamin Spockot, a nagy, amerikai gyermekorvos – nevelő gurut.
Nagyot hahotáztam, mikor fiai – felnőttként- mosolyogva mesélték, édesapjuk mindenki gyerekéhez értett, csak a sajátjaihoz nem
Esetünkben senki nem értett senkihez, csak az egyre megfejthetetlenebbül dadogó kisfiún látszott – érzi a felnőttek isten által áldatlan helyzetét. Boldog, szerelmes ember, aki kínjában nem a televízió előtt múlatja magányos estéit a korán és jelentőségteljesen nyugovóra térő felesége nélkül, jobb szülő és kiegyensúlyozottabb ember. Recept erre is van. Ha szerelembe estem, akkor visszavonulok a másik életembe időnként, pláne, ha ott is csak egy-egy jó beszélgetésre, kikapcsolódásra, sétára várnak. Aztán vissza lehet térni az elbaltázott családba, mert valami eszement okból, vagy egyedül nem fizethető adósságok halmazából nem tudunk egyedül kimászni. Más kérdés, hogy kettő sarát kettő is törli le. Ami meg nem megy együtt, azért nem rángatjuk le a szenteket a lábuknál fogva, hanem megszüntetjük a modern rabszolgatartást.


Ez olyan végtelenül egyszerű, hogy magyarázni sem kell – lene. De kell, mert a nem adok, mégsem engedlek, embertelensége igenis működik a finoman szólva nem egészen patyolat lelkekben. Így maradnak, ahogy vannak, kínlódnak, ahogy bírnak. A fellángolás elfojtódik, marad a halálra- dolgozás, vagy a magányos tv. A telefonokat meg a másik fél kikéri magának – természetesen. Így a szeretett hang sem marad meg. Elvész minden, marad a szürkén – szürke hétköznap halmaz és egy fájó szúrás úgy szívtájékon.

Én úgy érzem, lassan le kellene mászni a fáról és ki kellene köpni a banánt. Talán emberibb életet élhetnénk. Nem gyártanánk szorongó kisgyerekeket, morcos, ordítozó, nem egymás mellé illő felnőtteket.
De erről kérdezze meg, aki tudni akar valamit a témakörről, Popper Pétert. Jómagam sokat tanultam tőle.


thao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most mondom el***

Most mondom el neked… … mert később nem lesz már kedvem, mert később tán elfogy a merszem, s marad minden kimondatlanul… mo...